A nyuszis magazin és filmvászon bűvöletében

Los Angelesben született 1926. június 1-jén Norma Jean Baker néven. 16 évesen férjhez ment, a második világháború idején egy repülőgépgyárban dolgozott. Itt fedezte fel egy fotós, aki beajánlotta egy ügynökséghez, és ezzel megkezdődött karrierje. Elvált a férjétől, címlapra került, szőke lett, filmszerződést kapott és felvette a Marilyn Monroe nevet. A 20th Century Fox stúdió fél évig csak "csiszolta", új frizurát kreáltak neki, megtanították sminkelni, öltözködni, kicsit még színészkedni is, de a befektetés - akkor - kárba veszett. Monroe megbukott a Foxnál és a Columbiánál is, így visszatért a modellkedéshez és 1949-ben elvállalta a híres-hírhedt aktnaptárat. A képek később, 1953-ban a Playboy magazinban jelentek meg, ő lett az első "centerfold" lány, akiről az újság közepén kihajtható képet közöltek, ami persze újabb magasságokba röpítette népszerűségét. A Fox ekkor újra szerződtette, az Aszfaltdzsungel és a Mindent Éváért című filmekben a nézők megismerték, megszerették - már ekkor több szerelmes levelet kapott, mint a nagy sztárok. 1953-ban eljátszotta a Niagara és a Szőkék előnyben című filmek főszerepét, s egy csapásra ő lett Amerika szex-szimbóluma, milliók bálványa. Nem sokkal később férjhez ment Joe DiMaggio baseballsztárhoz. A házasság kilenc hónap után véget ért, de ex-férje haláláig kitartott mellette. Monroe ekkor már úgy érezte, hogy a film felfalja lelkét, még aludni sem tudott. Bizonytalan énje a szerepekbe könnyen illeszkedett, de a forgatásokról órákat késett, a szövegeket elfelejtette, elkeseredetten harcolt a stúdióval a pénzért és a szerepekért. Nagyot alakított a Hét év vágyódásban, itt produkálta a metrószellőző fölött az emlékezetes jelenetet, amint a szél felfújja szoknyáját. Monroe ekkorra megelégelte a szexbomba szerepét és egy év szabadságot vett ki, ezalatt a híres New York-i Actor's Studióban képezte magát. Állítólag ekkor Rainier monacói herceg őt is számba vette lehetséges feleségként, választása végül azért esett Grace Kellyre, mert Monroe nem volt katolikus.

A Kennedy-család árnyékában

1956-ban a Buszmegállóban bebizonyította, hogy drámai szerepet is el tud játszani. Ugyanebben az évben mindenki legnagyobb megdöbbenésére ismét férjhez ment, ezúttal a híres drámaíró Arthur Millerhez, akinek kedvéért a zsidó vallásra is áttért. Ez idő tájt sokakat elmart maga mellől, forgatásain botrányokat csinált, de egyre érettebb színésznő lett. 1957-ben Millerrel Angliába ment, ahol Lawrence Olivier-vel készítette A nagyherceg és a táncosnő című filmet, amely a viszontagságos forgatás ellenére - a két főszereplő olykor ökölre is ment egymással - Donatello-díjat kapott. A színésznő azonban az alkohol és a tabletták rabja lett, többször elvetélt, házassága megromlott - a viharokat Miller A bűnbeesés után című darabjában írta meg. 1959-ben, gyógyszerekkel teletömve készítette a pályafutása legnagyobb sikerét hozó Van, aki forrón szereti-t, Tony Curtis és Jack Lemmon társaságában. Monroe élete alakítását nyújtotta, de partnerei idegeire ment tévesztéseivel, mondatait végül a díszletfiókba ragasztották be, hogy ne hibázza el. Következő filmje és következő flörtje a Szeressünk! volt Yves Montand-nal: most higgadtabb volt, de rosszul játszott. A szétesés szélén forgatta 1961-ben Nevadában a Kallódó embereket, a forgatókönyvet Miller naponta javította. A film befejezése után partnere, Clark Gable - akihez igaz érzelmek kötötték - meghalt, Marylin pedig Montand-ba, DiMaggióba, Frank Sinatrába próbált kapaszkodni. Millertől a válást a bíróság 1961. január 20-án, J. F. Kennedy elnök beiktatása napján mondta ki. Depressziós, kórházas időszak következett életében, amelyből csak az emelte ki, hogy őt kérték fel Kennedy köszöntésére az elnök születésnapi partiján. A köszöntés olyan jól sikerült, hogy románc szövődött közte és az elnök között, sőt Roberttel, John fivérével is hírbe hozták. Megbízhatatlansága miatt szerződését felbontották, egy stúdió sem tartott rá igényt, karrierje véget ért. A még mindig csak 36 éves Monroe ágyban fekvő meztelen, a telefont markoló holttestét 1962. augusztus 5-én reggel fedezte fel bejárónője. A hivatalos vizsgálat altató-túladagolást állapított meg a halál okaként, de ezt kevesen hitték el. Azóta is számtalan összeesküvés-elmélet látott napvilágot, a rejtélyre időről időre más-más magyarázatot adnak. Marilyn Monroe alig harminc filmet forgatott, de már életében legenda lett. Rajongói közé tartozott Albert Einstein, Jean-Paul Sartre, képmása ma is évente 2 millió dollárt hoz örököseinek. Mítosza mit sem halványult: az új évezred küszöbén a Playboy, a People és az E! Online magazin szavazásán is őt választották az elmúlt évszázad legszexisebb nőjének.